Barbie… ő az a játékbaba, akit talán mindenki ismer és mindenki szeret. Legalábbis a kislányok többsége biztosan. Egy ideig… Van olyan nap, amikor Barbie a kedvenc játék, amikor legszívesebben mindent csak vele csinálna a kis tulajdonosa. Barbie ilyenkor csak úgy ragyog, szebbnél szebb ruhákba bujtatják, játszanak vele, etetik, itatják, ő pedig csillogó szemmel tekint a rózsaszín világára, mert boldog. Ezzel szemben vannak olyan napok, amikor kissé háttérbe szorul, mert egy másik játék lesz az aktuális …
Vándor és az önarckép – Ködbe rejtett üzenetek
Caspar D. Friedrich Vándor a ködtenger felett c. festménye inspirálta ezt az akril képemet. A festőre jellemző gazdag szimbolikus rendszerek és a mélyen spirituális jellegű képei előtt tisztelegve szerettem volna én is egy gondolatébresztő, figyelemfelkeltő festményt bemutatni. A saját feldolgozásomban az eredeti festmény helyszínén járunk, egy vándorsólyom és egy fiatal lány áll a középpontban. Utóbbi – az eredeti képpel ellentétben – szemben áll velünk és szelfit készít a telefonjával. A caspari tájon csupán néhány apró …
A Méhkirálynő
Méhkirálynő nélkül nincs élet, nincs szaporodás, nincs CSOK és babaváró hitel sem… A méhanyának nagyon jó dolga van. A bölcsőből kibújva már el is indul élete első nászutas repülésére. Egy meleg, napsütéses napon délben kirepül, hogy beteljesítse életfeladatát: a szaporodást. Tavasz van, szikrázó napsütés. Csak a dolgos méhek sóhajnyi zümmögése hallatszik a levegőben. Fürkésző tekintetű hímek veszik őt körbe, akikről ekkor még nem sejteni, hogy csak a szaporodáson jár az eszük (egyébként főleg otthon ülnek, …
V202223 születése
Ez az akril festmény (70×50 cm) a leghosszabb ideig készülő munkám eddig. Majdnem másfél évig dolgoztam rajta. De nem a festés tartott ilyen sokáig, csupán a végső forma megszületéséhez, illetve azokhoz a felismerésekhez kellett ennyi idő, amiket magával hozott. Volt olyan időszak, amikor csak tisztes távolságból figyeltük egymást a festménnyel. Nem szólt hozzám, és nekem sem volt mondanivalóm számára. Bizonyos napokon azt éreztem, hogy a kezdeti ötletek közül már egyik sem működne ezen a képen. …
Végzetes éjszaka
Egy volt egyetemi csoporttársam legújabb regényének a borítóját volt szerencsém megfesteni. Niki Tailor korábbi könyve (Mindenki hazudik) egy izgalmas pszicho-thriller, új regénye pedig még hátborzongatóbbra és rejtélyesebbre sikeredett. Örültem a lehetőségnek, de tudtam, hogy nagy felelősséggel jár a feladat, hiszen az emberek gyakran választanak vagy ítélnek meg egy könyvet a borítója alapján. Mindenképpen figyelemfelkeltő színeket és stílust szerettem volna alkalmazni, ami egyrészt illik az írónő korábbi munkájához, másrészt vizuális élményt nyújt az olvasóknak. Az előző, …
Színek, formák, otthonok
Ezt a velem készült interjút a MODIZ honlapján is elolvashatjátok, ha az alábbi linkre kattintotok: http://modiz.hu/szinek-formak-otthonok/. Milyen érzetet keltenek bennünk bizonyos árnyalatok, és ezeket a hatásokat hogyan alkalmazhatjuk tudatosan a helyiségeink előnyére? Milyen szemüvegen keresztül nézi a világot egy kortárs festőművésznő, és vajon mit gondol a magyar otthonokról? Gárdonyi Évával színekről, formákról beszélgettünk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy saját magyar gyártói háttérrel rendelkezünk; ezért jó minőségű, magyar termékeket forgalmazhatunk. A hazai gyártók és alkotók …
A jövő Évája
Megragadva az évkezdés lendületét szerettem volna egy témájában is kortárs festményt létrehozni. Egy olyan figuratív képet, amelyben a korunkat jellemző aktualitásokra, a körülöttünk lévő valóságra reflektálok. Egy kicsit még ennél is magasabbra tettem a lécet, ugyanis nemcsak friss és modernebb stílusban gondolkodtam, hanem emberábrázolásban… ez pedig köztudottan nem tartozik az egyszerű ugrások közé. De nekifutottam… A létrejött kép (A jövő Évája, 50×40 cm, akril vásznon) pedig több, a saját életemben is jelen lévő, kihívást jelenít …
Ottfelejtett táj
Inspirációkat keresve mostanában főleg azok a festmények ragadják meg a figyelmemet, amelyek laza ecsetkezeléssel, elnagyolt vonalakkal készülnek. Ennek az lehet az oka, hogy a saját munkáimon szeretek minden apró részletet a lehető legjobban kidolgozni, éles és precízen megformált vonalakat festeni, miközben csodálom azokat, akik „félbe tudják hagyni” az alkotásukat. Gondolok itt az olyan képekre, ahol az alkotó szinte csak vázlatszerűen, lazán vet néhány vonalat a vászonra, mégis mindenki tudja és látja, hogy a homályos kontúrok …
Örökké Zöldek
Az idei első festményemet Duncan Rostron (@gravellyshores) Angliában készített meseszép fotója ihlette. Első látásra beleszerettem az általa készített fénykép színeibe. Az üde zöldek, az aranyló sárgák teljesen lenyűgöztek, ahogyan a dombok tükröződései is….és igen, tudom, hogy van egy kis tükröződés fétisem, de számomra a víztükrök olyan fényképek, melyben a saját szépségét örökíti meg a Földanya. Ezt az önbizalmat pedig csak szeretni lehet, nem? 30×30 cm-es vásznat választottam, ugyanis a négyzetes forma szimmetriájával a táj által …
Mámorító a Hámori-tó
Egy kedves ismerősöm és a férje megbízására készült a Mámorító című festményem (50×70 cm). Nagy örömmel teljesítettem a kérésüket, ugyanis az eljegyzésük helyszínét, a mindig gyönyörű Hámori-tavat szerették volna viszont látni festményen. Lillafüred ezen része meseszép, ősszel pedig a legszebb színekben pompázik. A téma tehát adott volt, én pedig hetekkel ezelőtt neki álltam szerelmet festeni. Ahogy készült a kép, és mind többet nézegettem a fotókat az adott partszakaszról, szerelmes lettem én is a tájba. Gyorsan …