
Az idei első festményemet Duncan Rostron (@gravellyshores) Angliában készített meseszép fotója ihlette.
Első látásra beleszerettem az általa készített fénykép színeibe. Az üde zöldek, az aranyló sárgák teljesen lenyűgöztek, ahogyan a dombok tükröződései is….és igen, tudom, hogy van egy kis tükröződés fétisem, de számomra a víztükrök olyan fényképek, melyben a saját szépségét örökíti meg a Földanya. Ezt az önbizalmat pedig csak szeretni lehet, nem?
30×30 cm-es vásznat választottam, ugyanis a négyzetes forma szimmetriájával a táj által sugárzott nyugalmat és harmóniát kivántam erősíteni. Impasto technikával indítottam, azaz a festéket vastagon vittem fel a vászonra (lásd a felhőknél). Ekkor még absztrakt képet terveztem… de mivel most sem tudtam meghazudtolni önmagamat, végül több vékonyabb festékréteg alkalmazásával kidolgoztam az apró részleteket is. Remélem, nem bánjátok!?