Mióta közkinccsé tettem a festményeimet, gondolok itt főleg az Instagram platformjára, nyomon tudom követni, hogy mik is érdekelnek igazán benneteket. Milyen képek azok, amelyeket szívesen nézegettek, mik azok, amik könnyen felkeltik az érdeklődéseteket… És igen, ezek többnyire az absztrakt képek.
Miért az absztraktok?
Az általatok leginkább kedvelt képekből kiindulva úgy tűnik, hogy szeretitek a színeket, a természetet és a pasztózus festést. Ez utóbbi egyébként a vastagon felhordott festékréteggel való alkotást jelenti, amely igazán különleges és egyedi textúrát képes varázsolni egy-egy festménynek. Festőkés használatával lehet legkönnyebben felvinni ezeket a festékrétegeket, amik ezt a jó kis plasztikus hatást eredményezik. Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy én is imádom ezt a technikát. Szerintem most már ti is könnyen felfedezitek majd több absztrakt képemen.
Visszatérve az eredeti témához, teljesen megértem, hogy miért szeretitek ezeket a képeket, hisz igenis szükségünk van a szürke hétköznapokban a színekre. Nemcsak a környezetünket vagy egy-egy szobát tudunk feldobni egy absztrakt festménnyel, hanem a saját hangulatunkra is hatással lehetünk annak színeivel. Mindemellett vágyjuk és hiányoljuk a természet közelségét, szeretünk feltöltődni egy-egy nyarat idéző fotó/festmény nézegetésével. Főleg, ha az a megszokottól eltérő módon vagy technikával készül.
Az absztrakt képek jellemzően a megszokottól eltérő módon ábrázolják a valóságot. Az én absztraktjaim pedig a legtöbb esetben felismerhetően jelenítik meg azt. Sokkal jobban kedvelem ugyanis azokat a festményeket, amelyekben könnyen felfedezhető a téma, ami a képet ihlette, vagy amit meg kíván jeleníteni. Varázsoljon el a kép hangulata, hasson az érzelmeimre a színeivel, de valamennyire értsem is azt. Van egyfajta igény bennem (és a tapasztalataim szerint bennetek is), hogy a figurativitás, a biztonságot jelentő valóság és az absztrakt határára vezessenek bennünket. De tovább kevesen merünk menni. Talán én sem merem átlépni ezt a határt a festményeimmel. Szeretek belemerülni a művészetbe, vágyom az elvontra és a megfoghatatlanra, de szeretem mindezt úgy tenni, hogy bármelyik pillanatban visszatérhessek a megszokott, jól bevált mintákhoz, a komfortot jelentő valósághoz. Az absztrakt képeim többnyire erre a határra vezetnek benneteket.
Hogy tudjátok, itt ti is biztonságban vagytok!
